A marosvásárhelyi tüntetők petíciót intéztek a román kormányhoz

 

Székelyföldnek autonómiát követelő petíciót adtak át a vasárnapi marosvásárhelyi tüntetés szónokai - Tőkés László, Izsák Balázs, Bíró Zsolt és Sánta Imre - a román kormány helyi képviselőjének.

 

A tüntetők az "Autonómiát!", "Székelyföld", "Itthon vagyunk!" jelszavakat harsogva, fáklyák és gyertyák fényénél tették meg a székely vértanúk emlékművétől a Főtérig vezető másfél-két kilométeres utat.

 

A szervezők 30 ezer főre becsülték a tüntetők számát. A demonstrációt a Székely Nemzeti Tanács szervezte, társszervező volt az Erdélyi Magyar Nemzeti tanács, az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt. Ez utóbbi kettő a legnagyobb romániai magyar erő, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) riválisa. Az RMDSZ tartózkodott a marosvásárhelyi tüntetés támogatásától.

 

A bukaresti kormányt helyi szinten képviselő prefektusi hivatal szolgálatos tisztviselője átvette a tüntetés szószólóitól a demonstráción közfelkiáltással elfogadott beadványt, de az ajándékba hozott székely zászlót már nem.

 

A demonstráció résztvevői a dokumentum szerint területi autonómiát követelnek a Székelyföldnek. Követelik továbbá, hogy a Székelyföld alkosson önálló fejlesztési régiót az uniós források hatékony felhasználása érdekében, s hogy a Székelyföld legyen önálló közigazgatási régió.

 

 

Marosvásárhelyi autonómiatüntetés a székely szabadság napján. Fotó: MTI (galéria)

 

Követelik, hogy a román hatóságok "szüntessék be a székely jelképek üldözését, a magyarul beszélő emberek zaklatását és fenyegetését", és tiltakoznak minden olyan közigazgatási átszervezés ellen, amely a Székelyföldet román többségű régiókba tagolná. 

 

A beadvány arra emlékezteti a bukaresti kormányt, hogy Románia az Európa Tanácshoz való csatlakozásakor egyoldalú kötelezettséget vállalt a tanács 1201/1993 számú ajánlásának teljesítésére, amelynek 11. cikke kimondja: "azokban a körzetekben, ahol egy nemzeti kisebbséghez tartozó személyek többséget alkotnak, ezen személyeknek jogukban áll, hogy sajátos történelmi és területi helyzetüknek megfelelő és az állam nemzeti törvénykezésével összhangban álló helyi vagy autonóm közigazgatási szervekkel, vagy különleges státusszal rendelkezzenek".

 

A petíció szerint az eltelt közel két évtizedben Románia ezt a kötelezettségvállalását sem teljesítette, az ezzel kapcsolatos párbeszédet hatóságai elutasították. A dokumentum szerint Románia megszegné a Kisebbségi Keretegyezményben és a Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Európai Chartájában foglalt kötelezettségeit, amennyiben Székelyföldet egy román többségű közigazgatási régióba tagolja be.

 

"Felhívjuk az illetékes hatóságok és a nemzetközi közvélemény figyelmét arra, hogy a Székelyföld közösségének akarata ellenére végrehajtott regionális reform beláthatatlan következményekkel járna a romániai demokráciára nézve, ugyanakkor ellehetetlenítené a többség, illetve a számbeli kisebbségben élő, de itt helyi többséget alkotó székely közösség közötti viszony normalizálását" - olvasható a beadványban.

 

A dokumentum leszögezi: Székelyföld területi autonómiája nem sérti Románia területi integritását és állami szuverenitását, nem sérti a Székelyföldön élő román nemzetiségű polgárok érdekeit, sem Románia alkotmányát.

 

A petíció átadása után a demonstráció helyi idő szerint este fél kilenckor véget ért, az Erdély egész területéről összesereglett tüntetők beszálltak a prefektusi hivatal előtt felsorakozott több tucatnyi buszba.

 

A székely szabadság napja a Kultúrpalotában rendezett ünnepséggel zárult, amelyen a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) átadta a Gábor Áron-díjakat. Az SZNT elismerését idén Pál-Antal Sándor történész-levéltáros és a HSC Csíkszereda jégkorongcsapat kapta.

 

A tüntetést biztosító helyi rendőrség igazgatója, Valentin Bretfelean az MTI-nek azt mondta, a marosvásárhelyi demonstráció során semmilyen rendbontás nem történt.

 

Tőkéssel együtt énekelte a tömeg: éljen a magyar szabadság!

 

Tőkés Lászlóval, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökével közösen énekelte el a székely szabadság napján megrendezett autonómiatüntetésen Marosvásárhelyen vasárnap összegyűlt, a szervezők által 30 ezer fősre becsült tömeg, hogy "éljen a magyar szabadság, éljen a haza!"

 

Tőkés László egy bekiabálás keltette derültség közepette kezdte el beszédét. A bekiabáló azt kérdezte, hol van Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke. Tőkés köszönetet mondott azoknak az RMDSZ-es politikusoknak, akik vezetőik "tiltása" ellenére eljöttek a tüntetésre. "Minden pártérdeket felül kell múlnia a nemzeti érdeknek" - jelentette ki a volt püspök.

 

A vasárnapi marosvásárhelyi megmozdulást a Székely Nemzeti Tanács szervezte, társszervező volt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt, ez utóbbi kettő az RMDSZ riválisa.

 

Tőkés László úgy vélte, a marosvásárhelyi demonstráció "a sereggyűjtés napja" kell, hogy legyen. Hozzátette, az autonómia olyan a székelység számára mint a növények számára a víz vagy a napfény.

 

Tőkés László Kádár János 1958-as romániai látogatására emlékeztetett, amikor az egykori magyar pártfőtitkár "kiszolgáltatta az erdélyi magyarságot a román nacionalista hatalom kényére-kedvére". Utalt arra, hogy "Kádár János örökösei" szombaton Markó Béla volt RMDSZ-elnökkel és Victor Ponta román miniszterelnökkel együtt ünnepeltek a Magyar Szocialista Párt (MSZP) budapesti rendezvényén.

 

A volt püspök megbotránkoztatónak tartotta, hogy Mesterházy Attila MSZP-elnök igaz, bátor hazafiságról beszélt a rendezvényen. "Igaz, bátor hazafiság meghívni Budapestre Victor Pontát, aki újraélesztette Romániában az agresszív magyarellenességet?" - tette fel a kérdést.

 

Tőkés László románul is elmondta, arra kéri a románokat, hogy az ország szuverenitását tiszteletben tartva közösen keressék a megoldást Székelyföld autonómiájára.

 

A szónokok beszédei után a tömeg közfelkiáltással fogadott el egy a román kormánynak címzett petíciót. A magyar és a székely himnusz eléneklése után a tömeg már sötétben indult el mintegy másfél kilométeres útjára, hogy Marosvásárhely főterén áthaladva átadja a petíciót a kormány Maros megyei képviselőjének.

 

Az önrendelkezésért tüntettek Bécsben

 

Mintegy félezren vettek részt a székely önrendelkezésért szervezett tüntetésen vasárnap Bécsben.

 

A résztvevők a román nagykövetség elé vonultak, ahol átadtak egy petíciót a diplomáciai képviselet egy munkatársának. Ebben arra szólították fel a román kormányt, hogy a magyar kormány bevonásával bocsátkozzon építő jellegű párbeszédbe a székelyek önrendelkezésének biztosításáról.

 

A szervezők mintegy ötszáz főre, a rendőrség mintegy négyszázra becsülte a marosvásárhelyi és több más európai megmozdulással egy időben megtartott tüntetés résztvevőinek számát.

 

Túlnyomórészt Ausztriában élő erdélyiek vettek részt a tüntetésen, ők az ország számos részéből, így például Bécsen kívül Grazból és Linzből érkeztek - közölte az MTI érdeklődésére a Bécsben élő, erdélyi származású Piroska Ferenc, a tüntetés megszervezésére létrejött Székely Szolidaritás Bizottság - Közép-Európa Fórum képviselője.

 

 

A székely autonómiatörekvéseket támogató tüntetés Románia budapesti nagykövetsége előtt. Fotó: MTI/Soós Lajos (galéria)

 

A menet a Szent István-székesegyház (Stephansdom) elől indult a székely és a magyar himnusz eléneklése után és a belvároson keresztül vonult a román képviselet elé. A résztvevők - többen népviseletben - székely és magyar zászlókat, valamint Erdélynek autonómiát követelő transzparenseket vittek magukkal. A tömegben látni lehetett egy-egy árpádsávos zászlót és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom zászlóját is. A transzparensek között volt olyan is, amelyik arra emlékeztetett, hogy a jelentős számban német ajkúak lakta Dél-Tirol régiónak sikerült önrendelkezést elérnie Olaszországon belül.

 

A város népes sétálóutcáján, a Kärtner Strassén vonuló menet résztvevői német nyelvű ismertetőket osztottak a járókelőknek a székelyekről.

 

Az erdélyi magyarság önrendelkezését szorgalmazó beszédeket követően átnyújtották a szolidaritást kifejező petíció egy példányát a bécsi román követség egyik munkatársának. A követség előtt többször felhangzott az Autonómiát Erdélynek! felhívás, s néhányszor a Vesszen Trianon! felkiáltást is hallani lehetett.

 

A békés tüntetés a székely és a magyar himnusz újbóli eléneklésével ért véget.

 

Tüntetés Helsinkiben és Stockholmban

 

"Autonómiát Székelyföldnek" feliratú magyar, finn és román nyelvű transzparensekkel vonult vasárnap délután a Finnországi Magyarok Egyesületének (FME) szervezésében 35 tüntető Románia helsinki nagykövetsége elé. Stockholmban is hasonló megmozduláson vett részt mintegy 70 tüntető a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége (SMOSZ) szervezésében a román külképviselet előtt.

 

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) marosvásárhelyi menetével egy időben a két skandináv magyar szervezet képviselői a román nagyköveteknek címzett és közösen megfogalmazott levelet olvastak fel magyarul, illetve románul a két helyszínen. A finnországiak az SZNT felhívását is felolvasták. Képviselőjük az MTI-nek azt mondta, hogy a finnországi magyarok együtt éreznek székely nemzettársaikkal mindenben, főként autonómiatörekvéseiket támogatják.

 

Az MTI kérdésére, hogy mit várnak a megmozdulástól a stockholmi tüntetők, Feldőtő Sándor, az egyik szervező kifejtette: követelik, hogy a román hatóságok Erdélyben azonnal szüntessék meg a székely jelképek "üldözését" és a magyarul beszélő emberek "zaklatását".

 

Mindkét helyen elénekelték a Székely himnuszt.

 

A két skandináviai magyar szervezet a román nagyköveteknek címzett levelükben arra kéri a román államot, hogy a kisebbségi jogok európai normáinak betartása jegyében fogadja el és támogassa a székely autonómiatörekvést.

 

A levél hivatkozik az európai gyakorlatban kiemelten pozitív példára, Aland (Ahvenanmaa) szigetének önrendelkezésére. Az aláírók szerint Aland példája megerősíti, hogy lehet békés eszközökkel, megegyezés alapján, kétnyelvű autonóm régiókat létrehozni Európában.

 

Izsák: Székelyföldért megmozgatjuk a világot

 

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke a székely szabadság napján tartott marosvásárhelyi demonstráción kijelentette: a vasárnapi autonómiatüntetésnek azt kell üzennie Románia kormánya számára, hogy Székelyföldért képesek megmozdítani az egész világot.

 

Izsák Balázs a tüntető tömeg skandálásai közepette kijelentette: a székely szabadság napján ezentúl évről évre ki akarják nyilvánítani, hogy nem félnek, de azt is, hogy másnak sincsen oka félni a székelyektől. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármestert idézve nyomatékosította: félelemre nem lehet jövőt építeni.

 

Az SZNT elnöke szerint a székelység számára ma az autonómia jelentené a szabadságot. Hozzátette, a székelységnek ki kell nyilvánítania tiltakozását Románia tervezett közigazgatási átalakítása kapcsán. Hozzátette, a székelységnek nem azt kell keresnie, hogy mi a legtöbb, amit megengednek számára. "Székelyföld határairól csak az érintett helyi közösségek dönthetnek helyi népszavazáson" - jelentette ki az SZNT elnöke.

 

Izsák Balázs szerint az 1990 márciusában történt véres marosvásárhelyi román-magyar összecsapás óta sokat változott a világ. "Ma már lehetséges felelős román emberekkel őszinte párbeszédet folytatni, az akaratnyilvánításra pedig Marosvásárhely ugyanúgy alkalmas, mint bármely más város".

 

Az SZNT elnök beszédét a tömeg "Nem félünk!", "Nem, nem soha!" és "Vesszen Trianon!" skandálásokkal szakította többször is félbe.

 

 

 

Brüsszelben is szolidaritást vállalnak Székelyfölddel

 

Nagyjából 25-en gyűltek össze vasárnap a brüsszeli román nagykövetség épületénél, hogy kifejezzék szolidaritásukat a romániai székelyekkel a székelyföldi autonómiáért folytatott küzdelemben.

 

A Belgiumi Magyarok Szövetsége és az Emberi Jogok Közép-Európai Bizottsága által szervezett megmozdulás azzal kezdődött, hogy a magyar és székely zászlókat lengető résztvevők elénekelték a Székely himnuszt.

Ezt követően Kállay Oszkár, a tiltakozás egyik szervezője elmondta, hogy ez a tüntetés nem valami ellen, hanem valamiért szerveződött. Rövid beszédében felidézte, hogy 1854-ben ezen a napon végeztek ki három székely hazafit, akik az 1848-as magyar forradalmat igyekeztek újraéleszteni.

 

Kállay ezt követően felolvasott egy nyilatkozatot, amelyet José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének is eljuttattak, akit szintén arra kérnek: lépjen fel a székelyföldi autonómia ügyében. Nyilatkozatukban a szervezők kifejezik, hogy szerintük Románia uniós csatlakozásakor a székelyek joggal hihették, hogy jogaik érvényesülhetnek, nem lesznek másodrangú polgárok, elnyerhetik a területi autonómiát, de Románia - mint fogalmaznak - továbbra is folytatja erőszakos asszimilációjukat, miközben úgy tesz, mintha eleget tenne európai kötelezettségeinek.

 

"A romániai diktatúra eszközei és asszimilációs módszerei túlélték a diktatúrát" - jelentette ki Kállay Oszkár, aki szerint a román hatóságok még a párbeszédtől is elzárkóznak, ha a székelyföldi autonómiáról van szó.

 

Beszédét követően Kállay a brüsszeli román nagykövetnek címzett levelet adott át a nagykövetség egyik munkatársának, majd a tiltakozók elénekelték a Himnuszt.

 

Európai autonómiák képviselői üdvözölték a székelyeket Marosvásárhelyen

 

Az olaszországi Dél-Tirol kormányzója, a katalán és a baszk autonómiát képviselő pártok képviselői is köszöntötték vasárnap a székely autonómiatörekvéseket.

 

A Marosvásárhelyen tartott, székely szabadság napja elnevezésű autonómiatüntetésre küldött üzenetében Luis Durnwalder dél-tiroli kormányzó arra emlékeztetett, hogy a dél-tiroli németek és a székelyek egyaránt az első világháború után kerültek az Osztrák-Magyar Monarchiából kisebbségi sorba. Az 1972-ben elfogadott autonómiastatútummal Dél-Tirolban sikerült olyan kisebbségvédelmi rendszert kialakítani, amely a gazdasági fejlődést és a békés együttélést is garantálta.

 

A kormányzó szerint a dél-tiroli autonómia sikere, hogy németajkúak, olaszok és ladinók közelebb kerültek egymáshoz, jobban megismerték egymást, "és a kezdeti egymás elleni életből eljutottak az egymással való együttélésig" - fogalmazott a dél-tiroli kormányzó.

 

 

Marosvásárhelyi autonómiatüntetés a székely szabadság napján. Fotó: MTI/Baranyi Ildikó (galéria)

 

A baszk nemzeti párt elnöke, Andoni Ortuzar levélben fejezte ki a baszk nép szolidaritását. Szerinte Székelyföld példa arra, hogy a nemzeti méltóság képes ellenállni az erős kultúrák beolvasztó hatásának, valamint a globalizáció uniformizálásának.

 

Mark Gafarott Monjo, a Katalán Demokratikus Konvergencia párt képviselője személyesen mondta el a katalánok üzenetét a tüntetőknek. Arra biztatta a székelyeket, legyenek büszkék identitásukra, hiszen Európa éppen a különbözőségek által vált azzá, ami.

A tüntetésen Szlovénia bukaresti nagykövetének köszöntő levelét is felolvasták.

 

Szimpátiatüntetés Münchenben

 

Tüntetést tartottak Székelyföld autonómiájáért vasárnap Münchenben a román főkonzulátus előtt.

 

A Hunnia Baráti Kör szervezésben tartott demonstráción a vártnál jóval többen, mintegy 250-en vettek részt - tájékoztatta telefonon az MTI-t Hahn-Seidl Alida, a németországi magyar civil szervezet tagja, a tüntetés egyik szervezője.

 

A demonstrálók közül mintegy hatvanan székely zászlót, többen pedig táblákat tartottak a magasba, amelyeken például az volt olvasható angol nyelven, hogy "Önrendelkezést Székelyföldnek!" - mondta a szervező.

 

A székely szabadság napján megrendezett marosvásárhelyi megmozdulással egy időben tartott müncheni szimpátiatüntetésen felolvasták a Székely Nemzeti Tanács követeléseit tartalmazó petíciót, amelyet a demonstráció résztvevői aláírtak.

 

A petíciót a tüntetés végén bedobták a román főkonzulátus postaládájába. 

A járókelők között az autonómia ügyét német nyelven ismertető szórólapokat osztottak szét - mondta Hahn-Seidl Alida.

 

 

A székely autonómiatörekvéseket támogató tüntetés Románia budapesti nagykövetsége előtt. Fotó: MTI/Soós Lajos (galéria)

 

Londonban nem engedték a tüntetőket a román követség elé

 

Londonban a rendőrség nem engedte a román nagykövetség elé a székely autonómiáért tüntetőket.

 

Románia londoni nagykövetsége egy kerítéssel elzárt kis utcában van, a vasárnap délutáni demonstrációra érkezőket azonban a rendőrök egy szemközti szűk sétálóutcába terelték, ahol a résztvevőknek egy rácsokkal körülvett, kijelölt részen kellett gyülekezniük.

 

Az MTI tudósítójának kérdésére a helyszínt biztosító rendőri egység vezetője elmondta: az intézkedést nem a román képviselet kérte, a nagykövetségnek otthont adó utca magánterületnek minősül, ezért ott nem lehet demonstrációkat tartani.

 

A vasárnapi londoni megmozdulásra összegyűlt mintegy 120 résztvevő némi vita után tudomásul vette, hogy nem vonulhat a román képviselet elé, és a kijelölt kis utcában tartotta meg az egyórás rendezvényt. A tüntetők magyar és székely, valamint rovásírással ellátott árpádsávos lobogókat emeltek a magasba. Az egyik transzparensen a "Székelyföld nem Románia része" felirat volt olvasható.

 

A tüntetők többször elénekelték a magyar és a székely himnuszt, és több alkalommal felhangzott a "Vesszen Trianon" jelszó is.

 

A demonstráción felolvastak egy nyilatkozatot, amely szerint Székelyföld autonómiája nem sértené Románia területi integritását és szuverenitását, sem a Székelyföldön élő román nemzetiségű polgárok érdekeit és a román alkotmányt sem. A nyilatkozat követelte, hogy Székelyföld alkosson önálló fejlesztési régiót az EU-források hatékonyabb felhasználása érdekében.

 

A nyilatkozat szerzői Székelyföld területi autonómiájának megteremtését is követelték.

 

A demonstráció rendbontás nélkül ért véget.

 

Megmozdulások észak-amerikai nagyvárosokban

 

Észak-Amerika több nagyvárosában tartottak vasárnap megmozdulásokat a székely autonómia ügye melletti szolidaritás jegyében.

 

Clevelandben, a Vatikán által tavaly újranyittatott Szent Imre magyar katolikus templom területén mintegy másfél százan gyűltek össze, hogy támogassák Székelyföld autonómiájának ügyét - tájékoztatta telefonon azt MTI-t a Csíkszeredából származó Csibi Lóránt, az esemény szervezője, a városban működő Bocskai Rádió főszerkesztője.

 

 

A székely autonómiatörekvéseket támogató tüntetés Románia budapesti nagykövetsége előtt. Fotó: MTI/Soós Lajos (galéria)

 

Csibi Lóránt az összegyűltek előtt, akik elénekelték a magyar és a székely himnuszt, egyebek mellett ismertette a közigazgatás átszervezésére irányuló román kormányzati szándékot. Az eseményen támogatási nyilatkozatot olvastak fel, aláírásokat gyűjtöttek.

 

Az Egyesült Államokban Los Angelesben, New Yorkban, Washingtonban, illetve Kanadában Ottawában és Torontóban hirdettek meg hasonló megmozdulásokat, több helyen a városban működő román képviselet elé.

 

A Magyar Ifjúsági Konferencia támogatja a székely nép önrendelkezésének kinyilvánítását

 

A Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) támogatásáról biztosította a székely nép önrendelkezésének kinyilvánítását az MTI-hez vasárnap eljuttatott közleményében.

 

Mint írták, hisznek abban az Európában, mely a szabad, független, szuverén népek és nemzetek közössége, keresztény gyökereit híven őrzi, társadalmait ezen elvek és értékek mentén építi fel és újítja meg időről időre. Ebből fakadóan pedig hisznek abban, hogy ez az Európa teljes tisztelettel övezi az emberi életet és emberi méltóságot, ennél fogva a népek és nemzetek önrendelkezési jogát is, amelyet tevőlegesen is támogat.

 

Kiemelték: támogatják a székely nép önrendelkezésének kinyilvánítását, hiszen azt elvitathatatlan jogának tartják és üdvözölik, hogy ennek békésen kíván hangot adni. Hozzátették: a nemzet, és az összmagyarság iránti szeretetből a szolidaritást kifejező tüntetéseken jelen lesznek, hogy támogatásuknak hangot adjanak.

 

A Magyar Ifjúsági Konferencia a határon túli magyar ifjúsági szervezeteket tömöríti, évente kétszer tart ülést, egyet Magyarországon, egyet pedig a határon túl.

 

Tízezrek vesznek részt a marosvásárhelyi tüntetésen a szervezők szerint

 

Marosvásárhelyen el-eleredő esőben kezdődött meg vasárnap délután a székely szabadság napja elnevezésű autonómiatüntetés. A szervezők 30 ezerre becsülték a megjelentek számát.

 

A Marosvásárhely külvárosában lévő postaréti Székely Mártírok Emlékművéhez Székelyföld egész területéről autóbuszokkal érkeztek a tüntetők, akik elsősorban székely zászlókat hoztak magukkal, de megannyi magyar és árpádsávos zászló is feltűnt a tömegben.

A demonstráció nyitányaként elszavalt Szózat után a tömeg hosszasan skandálta az "autonómiát!" jelszót, és "Katalónia" skandálással köszöntötte Mark Gafarott Monjót, a Katalán Demokratikus Konvergencia párt képviselőjét, aki a katalánok szolidaritásáról biztosította a tömeget.

 

Több mint ezren gyűltek össze a budapesti tüntetésen

 

Több mint ezren gyűltek össze vasárnap délután Budapesten, a Romániai Nagykövetség épülete előtt a Székelyföldért Társaság által szervezett, a székely autonómiatörekvéseket támogató tüntetésen.

 

A székely szabadság napján több európai és amerikai nagyvárosban egy időben, magyar idő szerint délután négy órakor tartott rendezvény harangszóval, majd a Székely himnusszal vette kezdetét.

 

A demonstráció miatt a XIV. kerületi Thököly út Dózsa György út és Stefánia út közötti szakaszának felét zárták el kordonokkal. Itt korábban a BKV buszokat átengedték, de többen a kordonokon kívül gyűltek össze, ami már a tömegközlekedést is akadályozza. A demonstráción minden korosztály képviselői - idősek és kisgyermekek egyaránt - megjelentek. A tömegben számos székely zászlót látni, több magyar zászló is van, sokan árpádsávos zászlóval érkeztek.

 

A színpadon - ahol többek között Csurka László és Pitti Katalin előadóművészek is felszólaltak - "a Székelyföldért Társaság Területi Autonómiát Székelyföldnek" felirat volt olvasható.

 

Többen székely népviseletben jelentek meg, egy csoport a rongyos gárdát idéző katonai formaruhában. Többen fekete, a "Kárpát Haza Őrei", mások Hatvannégy Vármegye Ifjúság Mozgalom feliratú ruhát viseltek. A tömegben az Erdélyi Körök Országos Szövetsége és a Magyarok Világszövetsége feliratú táblák is voltak. A demonstrálók többször skandálni kezdték, hogy "autonómiát", illetve hogy "Vesszen Trianon!".

 

 

A székely autonómiatörekvéseket támogató tüntetés Románia budapesti nagykövetsége előtt. Fotó: MTI/Soós Lajos (galéria)

 

György Mózes Árpád, a magyarországi megmozdulást szervező Székelyföldért Társaság (SZFT) elnöke kiemelte, hogy bár a kezdő időpont Los Angelesben hajnali 6 órára esett, ott is csatlakoztak a székely szimpátiatüntetésekhez.

 

Az elnök felidézte, hogy a román politika a közelmúltban egyre több, a székelyeket sértő intézkedést hozott: ügyészség elé citálják azokat, akik Wass Albert műveit olvassák fel, példaképnek állítják azokat a románokat, akik nyíltan felvállalják szélsőjobboldali nézeteiket, Victor Ponta román kormányfő pedig "betegesen üldözi" a székely zászlót kitűző intézményvezetőket - mondta György Mózes Árpád.

 

Kiemelte továbbá, hogy mindezeken felül Székelyföldet is fel akarják osztani. Ennek kapcsán - mint mondta - még azzal sem törődnek, hogy a nemzeti kisebbségekről szóló keretegyezmény tiltja a nemzetiségi arányok megváltoztatását.

 

László Lajos, az SZFT titkára Székelyföld üzenetét olvasta fel. Ebből kiemelte: elegük van abból, hogy belső anyaországuknak - Székelyföldnek - még a létét is tagadják; szabadon akarják használni anyanyelvüket és szimbólumaikat, azt akarják, hogy Székelyföldön legyen a magyar is hivatalos nyelv. "Autonómiát akarunk, mert az autonómia az egyetlen elfogadható megoldás" - idézte a székelyföldiek üzenetét László Lajos.

 

Az üzenet szerint küzdelmüket békés, demokratikus eszközökkel addig folytatják, amíg el nem érik céljaikat. László Lajos nem sokkal a rendezvény vége előtt azt mondta, a budapesti megmozduláson csaknem háromezren gyűltek össze, Marosvásárhelyről pedig azt a hírt kapták, hogy ott ezzel egyidőben több mint 30 ezren tüntetnek.

 

A rendezvény végén elénekelték a magyar, majd ismét a Székely himnuszt. Nem sokkal 6 óra előtt rendbontás nélkül ért véget a tüntetés.

 

Romániában Marosvásárhelyen, Magyarországon Budapest mellett Szolnokon, Keszthelyen és Sárospatakon, Európában ezen kívül Londonban, Bécsben, Helsinkiben, Hágában, Münchenben, Stockholmban és Zürichben, az Egyesült Államokban New Yorkban, Clevelandben és Los Angelesben, Kanadában pedig Torontóban és Ottawában szerveznek szolidaritási tüntetéseket helyi csoportok, elsősorban a román külképviseletek előtt a székely szabadság napján.

 

 

Korábban

 

Európa hét és Amerika öt nagyvárosa mellett Budapesten és három másik magyar városban is demonstrációkat tartanak a román külképviseletek előtt vasárnap, a székely szabadság napjának elnevezett marosvásárhelyi autonómiatüntetéssel párhuzamosan.

 

Magyarországon Budapest mellett Szolnokon, Keszthelyen és Sárospatakon, Európában ezen kívül Londonban, Bécsben, Helsinkiben, Hágában, Münchenben, Stockholmban és Zürichben, az Egyesült Államokban New Yorkban, Clevelandben és Los Angelesben, Kanadában pedig Torontóban és Ottawában szerveznek szolidaritási tüntetéseket helyi csoportok, elsősorban a román külképviseletek előtt a székely szabadság napján.

 

A marosvásárhelyi megmozdulást szervező Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, Izsák Balázs korábban az MTI-nek elmondta: a helyi idő szerint vasárnap 17 órakor (közép-európai szerint 16 órakor) kezdődő rendezvényre a szervezők legalább tízezer tüntetőt várnak Székelyföld teljes területéről.

 

Az SZNT képviselői mellett a társszervező Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) több szónoka, valamint a Katalán Demokratikus Konvergenciapárt képviselője is beszédet mond.

 

A szónoklatok elhangzása után a Székely Vértanúk Emlékműve mellől a prefektusi hivatal elé vonul a tömeg, ahol petíciót adnak majd át a tüntetők nevében a kormány képviselőjének.