A gettók létesítése Budapesten.

A Kossuth adón 2014.február 2. hallottam, hogy egy - egy zsidó családnak 25 m2 lakás járt a gettóban. 

Ha nagyobb volt a család, akkor több.
Kijárás, naponta kétszer. Bizony ez szomorú! 

Mindez a német megszállást
követően történt.

A zsidókat menekítő magyarok, a keresztelő papok és lelkészek, az
engedéllyel létrejött, különféle védett házak, működtek a mentésben. Nem
kevés hamis igazolványt állítottak ki hivatalok és magán személyek!

        De, ki menekítette a kitelepített magyarokat? Mely ország létesített
védett házakat? Hány m2-es lakást jelöltek ki a kitelepítetteknek, a
juhaklokon, istállókon kívül? Ki jött Magyarországra, magyarokat
mentendő? Ki bújtatott magyarokat a saját lakásában a zsidók,
kommunisták közül? Ki állított ki igazolásokat azoknak, akik bújtatták a
zsidókat?

        Ha beszélünk a zsidók gettóba zárásáról, beszélni kellene a magyarok
börtönbe zárásáról, kitelepítéséről, és a zsidók, valamint a kommunisták
együttérzéséről(?), a magyarok bújtatásáról (volt ilyen?). A zsidókat
Dunába lőtték, a magyarokat kivégezték, elhurcolták a SZU-ba.
Kitelepítették, kivégezték, kiagyalt "perekben" ítéleteket hoztak. A
polgári, kulák és nemesi származású gyerekeket nem engedték tovább
tanulni a szüleiket a szakmájukban dolgozni.

        Ki tiltakozott a szovjet fogolytáborokban uralkodó állapotok miatt?
Hol van a gulágokról, az ott életüket vesztett magyar hadifoglyok
szenvedéseiről, megemlékező múzeum? Beszél-e valaki nyíltan arról, hogy
a kommunista vezetők, irányítók nagyobb hányada zsidó volt?

  [.]" Vígan politizál a volt ÁVOS-s gyerek,
       Hírhedt bolsi nevek tovább kísértenek.
       De elégedjünk meg! Javult a baloldal,
       Az apa gyilkos volt, fia már csak tolvaj!"
                                                                                              (Apáról fiúra. Fabos György)

        Hosszú nyomozásokat folytattak/folytatnak a valamikori csendőrök ellen.
De ki folytat nyomozást az ÁVH-s keretlegények ellen? Feljelentik a
MÁV-ot, mert szállította a zsidókat, de nem jelentik fel a MÁV-ot és a
szovjet vasutat, mert szállította a málinki robotra összefogdosott
magyar férfiakat és nőket.

        Visszaadják az elkobzott zsidó műkincseket (helyesen), de nem adják
vissza a lopott, magyar tulajdonú kincseket, könyveket, sem a magyar
múzeumokból sem az orosz sem a román sem a tót sem az osztrák-német
múzeumokból.

        Gettóba zárták az egész országot 1948. után, de nem akadt egyetlen egy
ember sem az országot vezetők közül, aki parancsot adott volna egy új
"Koszorús" főtisztnek a gettó megszüntetésére.

        Egy Karsai, Gerő, Ungváry, megszólalása, egzisztenciális veszélyt
jelent azoknak, akikkel ők nem értenek egyet, holott nem szakmailag
cáfolnak, csak vádolnak rasszizmussal, antiszemitizmussal, nácizmussal,
nacionalizmussal! Milyen érdekes, kommunizmussal nem vádolnak ezek az
elvtársak senkit.

        Hoznak törvényt, hogy bizonyos témákban még kérdést sem lehet feltenni
(talán azért, mert a válasz, kétkedést szül?). A MTA. valamikori elnöke
(Kosáry) hülyének nevezett mindenkit, aki a magyar nyelv eredetét
firtató kérdéseket kutatja! Ez utóbbi látszólag ugyan nem függ össze az
előbbi kérdéssel, de mégis mutatja, hogy a tudomány a politika
szolgálólánya lett, mind a mai napig! Aki a Trianont követő kormányokról
tényszerű, tudományos munkákat kíván kiadni, Klebersberg-től Horthy
Miklósig, az vigyázzon, mert úgy járhat, mint Bakay Kornél, Szakály
Sándor és még sokan mások. "Nem író" Nyírő József, Wass Albert, Tormay
Cécile és még ki tudja hányan, mert egyeseknek nem tetszenek. Nem kell
nagy fantázia és kreativitás ahhoz, hogy kitalálja valaki, kik azok az
"Egyesek" és hogy a fent megnevezett írók miért nem tetszenek nekik.

        Hős lehet itt mindenki, csak azok nem, akik helyt álltak a Donnál és a
kommunizmus elleni harcban és nem közlegények, hanem esetleg magasabb
beosztású tisztek, vezetők voltak. Hol van a Don-i emlékmű, és hol van a
német megszállásra emlékeztető mementó? És a szétdaraboltatásunkra
emlékeztető szobrok? Helyén a SZU. felállította a saját dicsőségét
(megszállásunkat) hirdető szörnyűséget, és amikor valakiknek eszébe jut
a másik szörnyűségre (német megszállás) emlékeztető szobor felállítása,
akkor tiltakoznak azok, akik a rovásírás eltüntetését kormányprogramként
hirdetik, a hallgatóság pedig ezen röhög! Apropó, el tudja képzelni egy
kultúrember, hogy ha egy germán nyelvi környezetben ugyan olyan gúnnyal
említi egy politikus a rúnaírást, mint ezt egy Gyurcsány nevű ember
tette, akkor a hallgatóság röhög?

        Ott tartunk állandó hátrálásunkban pl., hogy magát nem magyarnak tartó
Kertészt magyar származásúnak, nem pedig (ahogyan kellene) magyarországi
származásúnak írják!

        Azt írják sokszor (leginkább zsidók), hogy mit vágunk fel a Nobel
díjasokra, hiszen azoknak a többsége nem magyar, hanem zsidó. Tehát,
akik ezt írják, nem tartják magyarnak a zsidó származásúakat. Csak
nekünk kell annak tartani? Természetesen igen, mert a többségük nem
tagadta meg magyarságát. Elgondolkodott-e valaki, hogy mi lehet az oka
annak, hogy a Magyarországon tanult zsidó természettudósok közül miért
lett annyi Nobel-díjas (a létszámukhoz viszonyítva) és a külföldi zsidók
közül, a Nobel díjat illetően, meg sem közelítik ezt az arányt? Bizony,
a magyar nyelven történő tanulásuk az oka.

  Sok mindent lehetne még felsorolni, de jogosan teszi fel a kérdést
bárki, hogy minek, mit kívánok elérni mindezzel?
 
Válaszom: a békés megegyezést és a kölcsönös megbékélést.